Kockázati közegek

Egészségügyi létesítmények (kórházak, rendelőintézetek, egészségügyi központok). Szociális intézmények (szociális otthonok, rehabilitációs intézmények, lakóotthonok, hajléktalanszállások). Kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, szállók, panziók, kempingek). Közfürdők (termál- és gyógyfürdők, strandok, élményfürdők, aquaparkok). Egyéb közforgalmú létesítmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, gyógyszertárak, bevásárló központok, közintézmények, irodaházak, bankok, gyárak, autómosók,  sportlétesítmények, szökőkutak, üzemek, stb.). Hűtőtornyok.

A fogászati kezelőegységekben a kezeléshez használt kézidarabok vízhűtését, valamint a szájöblítő vizet beépített vízrendszer biztosítja, amely több méteres, kis átmérőjű műanyag vezetékből áll. A nagy felület-térfogat arány, a műanyagból kioldódó és a vízben jelenlevő tápanyagok és a temperált hőmérséklet kedvező feltételeket teremternek a biofilm kialakuláshoz, amelyet tovább súlyosbít a rendszertelen használatból adódóan pangó vízterek jelenléte. A rendszerben kórokozó baktériumok (Pseudomonas aeruginosa, Legionella, nem tuberkulotikus Mycobacterium) megtelepedhetnek, és szájüregi fertőzéseket, cisztákat, vagy akár tüdőgyulladást is okozhatnak. A kezeléskor keletkező vízpermet akár órákig lebeghet a rendelő levegőjében, így a betegeket és a személyzetet egyaránt veszélyezteti. Ezekkel a kockázatokkal a hazai fogorvosok általában nincsenek tisztában.

Magyarországon a közfürdők üzemeltetésének közegészségügyi feltételeit az 37/1996. (X. 18.) NM rendelet rögzíti (1); a rendelet szerint a medencés fürdővizek bakteriológiai minőségét az MSZ EN 15288 és MSZ EN 16713 sorozat alapján szükséges megítélni (2). 

A pezsgőfürdők szintén a magas aeroszolképző helyek közé tartoznak továbbá ezek a  medencék jellemzően 30°C feletti hőmérsékleten üzemelnek, amely kedvező körülményeket teremt a Legionella baktérium szaporodásához,  ezért a rendszeres karbantartása elengedhetetlen. Ha a képződő vízcseppek elég kisméretűek (1-3 µm átmérő) ahhoz, hogy az tüdő léghólyagocskáiba (alveolus) is lejussanak, fertőzés kialakulásához vezethet.

További fürdőzéssel összefüggő kockázati közegek

Élménymedencék

Úszómedencék

Szülészeti medencék

A 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet szerint a nedves hűtőtorony olyan berendezés, amelyben a felmelegedett víz légárammal szemben haladva lehűl, miközben a víz egy része a környezeti levegőbe párolog, a lehűtött víz pedig jellemzően hőcserélőhöz kerül vissza, ahol ismét felmelegszik és mint ilyen, fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelent.

➤ A 2023-as módosítás (1/2023. (I.12.) BM rendelet) pontosította a hűtőtornyok bejelentésére, monitoringjára és az adatok nyilvántartására vonatkozó követelményeket, valamint kötelezővé tette az üzemeltetők számára a kockázatértékelés elvégzését.
➤ Továbbá a vízhőmérsékletet kalibrált hőmérővel, a vízvételt követő meghatározott időn belül kell mérni, és ezt dokumentálni is szükséges.

Monitoring követelmények a rendelet alapján a következők: nedves hűtőtornyok esetén a Legionella-csíraszám meghatározását és a 22 °C-on számolt telepszám vizsgálatot havonta kell elvégezni a kockázatbecslés alapján kijelölt számú és elhelyezkedésű vizsgálati ponton, de legalább a hűtőtorony vízteréből. Három egymást követő, értékelhető <1000 Telepképző Egység (a továbbiakban: TKE)/liter alatti Legionella-eredmény esetén a Legionella vizsgálati gyakoriság negyedévesre csökkenthető.

8. § (1) A Magyarország területén működő nedves hűtőtornyokat az országos tisztifőorvos által működtetett elektronikus rendszeren keresztül az üzemeltetőnek, ennek hiányában a tulajdonosnak be kell jelentenie az országos tisztifőorvos részére a következő adatok megadásával:
9. a) az üzemeltető, ennek hiányában a tulajdonos neve, székhelye vagy lakcíme,
10. b) a létesítmény címe (település irányítószáma, neve, a közterület megnevezése, helyrajzi szám), ahol a hűtőtorony működik,
11. c) a hűtőtorony:
12. ca) gyártója,
13. cb) típusa, típusszáma,
14. cc) gyártásának éve,
15. cd) megnevezése,
16. ce) kialakítása (zárt vagy nyitott), valamint
17. d) a rendszer térfogata.

A bejelentés tudomásulvételét az országos tisztifőorvos az általa működtetett elektronikus rendszeren keresztül az (1) bekezdésben jelzett követelményeknek maradéktalanul megfelelő bejelentés beérkezését követően visszaigazolja.

(3) A bejelentett nedves hűtőtornyokról az országos tisztifőorvos az (1) bekezdésben foglalt adattartalommal nyilvántartást vezet.

(4) Az üzemeltető, ennek hiányában a tulajdonos az (1) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkező változást 15 napon belül köteles az országos tisztifőorvosnak bejelenteni.

A klímaberendezés”-ként emlegetett felületi hűtőkbe bejutó és ott szaporodó baktériumok is okozhatnak legionellózist. A felderített esetekben kivitelezési és karbantartási hibákra visszavezethetően a csepptálca vizét nem vezették el, és abban legionellákat lehetett kimutatni. A legionellák a levegőben szállított elhalt egysejtűekben juthattak a vízbe. A hűtők üzemszünetében a csepptálcán lévő víz hőmérséklete a baktériumok szaporodásához megfelelő értékre emelkedhet. A csepptálca felett áramló levegő cseppeket ragadhat fel a vízből és kijuttathatja a környezetbe.

➤ A 2023-as jogszabály-módosítás nyomán a munkavégzés helyén használt, aeroszolt képző rendszerek (ideértve a klímaberendezéseket is) hivatalosan a kockázati közegek közé kerültek. Ezáltal a munkáltatóknak is kockázatbecslési és monitoring kötelezettségük keletkezhet ezekben a rendszerekben.